XT020109-2.JPG
Line separator

Rólunk

A Pulzus egy keresztény innovációs platform.

Görgess és ismerj meg minket!

VÍZIÓ &

MISSZIÓ.

A Pulzus gyökerei a kommunizmus alatt kialakult földalatti egyházhoz nyúlnak vissza, azokhoz a mártír lelkészekhez, értelmiségiekhez, vagy éppen az ébredést átélt egyszerű paraszt emberekhez, akik Jézus nevéért börtönt és egyéb szörnyű kínzásokat vállaltak Erdélyben. A '90-es években ebből a lelki ébredésből törtek felszínre a CE Szövetség keretében különböző sejtcsoportok, amelyeknek része volt a Genéziusz felekezetközi egyetemista közösség is. 2020-ban, vezetőségi döntés értelmében a Genéziusz Társaságból Pulzus lett (névváltoztatás folyamatban Pulzus platform egyesületre). 

 

A Pulzus, megújult formájában, egy keresztény innovációs platform. Célja az örömhír átadása a 21. századi ember igényeinek és ritmusának megfelelően, modern eszközök segítségével. A kereszténység jelenidejű, Isten ma is, korunk legelőrehaladottabb körülményei között is élő és ható, amiből számunkra a formák keresése is következik. Az Ige testté lett (Jn 1:14) - az Ige a mi nyelvünkön szól, közérthetően, személyesen szól hozzánk, ezt képviseli a Pulzus.  

 

Pulzus továbbra is működteti a Genéziusz Társaság idejében elindult közösségeit. Mindeközben arra is törekszik, hogy a különféle csoportok/buborékok (keresztény felekezetek, vállalkozók, művészek, ITsok, stb.) között olyan párbeszédek jöjjenek létre, amelyek által az előítéletek helyett az érdeklődésre és kíváncsiságra tevődik a hangsúly, hogy ez által is közelebb kerüljünk egymáshoz és Istenhez.

A saját keresztény kultúránk (ki)alakítására törekszünk, a közösségbeli emberek élettörténeteinek, tanításainak közvetítésével, a saját zenénk művelésével, képzésekkel, különböző közösségi alkalmakkal stb. 

Fiataloknak szeretnénk evangélizálni úgy, hogy életünkkel mondjuk el, hogy Ő él. Ez egyben azt is jelenti, hogy törekszünk lebontani a retorikus, fennkölt és személytelen párbeszédeket, meglazítani a nyakkendőket, túllátni a falakon és merev struktúrákon. Helyette a tanítványi létmód sérülékenységét és kiszolgáltatottságát vállaljuk magunkra és ennek áldásait kérjük el Istentől. 

A Pulzus egy felekezetközi szervezet, amely a hit életszerűségét hivatott hangsúlyozni, viszont a legfontosabb közösségi formának a gyülekezetet tartja és az abba való betagolódást javasolja.

Pontokban a Pulzusról:

  • Szolgálatot végző szervezet

  • Felekezetközi

  • Tevékenységek által fordítja le a keresztyén hitet a hétköznapokra

  • Gyakorlati tanítás & segítségnyújtás

  • Az evangélium átadásának innovációja, modernizálása

  • Kapcsolattartás emberekkel. Tanítványság.

  • Vezető és önkéntes képzések

  • Kurzusok

  • Modern, megszólító előadássorozatok & külföldi meghívottak

  • Jellemformálás a természet által, kivonulás a hétköznapokból

  • Lelkigondozás

  • Személyes fejlődés

  • Keresztény zenei kultúra formálása, lelki elmélyülés és gyógyulás a zene által

A CSAPAT.

XT020021.JPG
ANTAL
NORBERT

Alapító, elnök

Copy of pulzus_20220615_KGB_0204.jpg
VISKY ANNA

Alapító, igazgató

pulzus_20220615_KGB_0076.jpg
KONCZ
DOROTTYA

Irodavezető

Kommunikációs asszisztens

pulzus_20220615_KGB_0125 (1).jpg
FOSZTÓ BECSKY PANNA

Projekt-koordonátor

pulzus_20220615_KGB_0107.jpg
GÁL-LÁZÁR HAJNALKA

Pályázatíró

TÖRTÉNETÜNK.

1bd784a00969ef9ffd96ccf9ecdce760_400x400

Ki volt Szent Genéziusz?

Szent Genesius, Kr.u. 300 körül halt vértanúhalált. Feljegyezték, hogy színészként, egyszer egy olyan darabban készült fellépni, amely a szent keresztséget gúnyolta volna ki Diocletianus császár szórakoztatása-képpen. De az előadás közben, váratlanul felállt a színpadon, s a császár és a közönség előtt hitet tett az egy igaz Istenről. A császár kínvallatásokkal akarta rávenni pogány áldozatok bemutatására, testét vaskampókkal szaggatták. Ezalatt kiáltotta a következő szavakat: "Nincs más Isten az egy Istenen kívül, akit látnom engedett! Keservesen bánom immár, hogy volt idő, amikor gúnyt űztem az ő szent nevéből, s ilyen későn szegődtem a szolgálatába." Végül lefejezték. Ő a színészek és a színházi szakma védőszentje. Komédiásként szokták ábrázolni, amint a színpadon áll, körülötte angyalok.

1990 januárjában, pár héttel a romániai rendszerváltozás után két elsőéves egyetemista arra gondolt, hogy érdemes lenne egyetemi hallgató társaik számára olyan alkalmat teremteni, ahol bibliatanulmányozás, éneklés, ima mellett Istent kereshetik – úgy, ahogy ezt Marosvásárhelyen, a Horváth Levente református lelkész által vezetett vártemplomi ifiben tapasztalták.


Kolozsváron, a Hașdeu (Kőkert) utcai diáknegyed XVI-os bentlakásának 32-es szobájában szerdánként elindult tehát az úgynevezett Egyetemista Ifi. A szoba három lakója közül ketten vallották istenhívőnek magukat: a matematikaszakos Pethő (Pokorny) Emese és az akkor még geológushallgató Veégh (Daray) Erzsébet. A harmadik szobatárs, Dályay Zsuzsa türelmesen elviselte, hogy a hét egyik napján ideiglenes otthona valóságos templommá változott: a vaságyakon, néhány széken, és a földre leterített pokrócokon fiatalok zsúfolódtak össze, és a maguk módján bibliaórát tartottak.
Az énekeket a matematikaszakos Nagy (Zágoni) Judit kísérte gitáron, a bibliai igeszakaszok értelmezési kísérleteit teológushallgatók – Szabó László, Somfalvi Edit – igyekeztek összhangba hozni a keresztény értelmezési hagyománnyal. 
A szerdánként rendszeresen összegyülekező fiatalok eleinte mintegy harmincan lehettek, különböző felekezetekből jöttek, és különféle szakokon tanultak. Voltak közöttük matematikus-, geológus-, fizikus-, informatikus-, építész-, vegyészhallgatók, és persze teológusok is.


Az Egyetemista Ifinek olyan híre lett, hogy a következő tanév elején, 1990 októberében a szerda estére meghirdetett alkalomra rengetegen eljöttek, a 32-es szoba kicsinek bizonyult, az egyetemista sereg a bentlakás nagyobb méretű tanulótermébe vonult, de így is sokan kiszorultak a folyósóra.
Új otthon után kellett nézni, és az Ifi teológushallgató tagjai felajánlották, hogy a közösség tartsa az alkalmait a Református Teológia egyik termében. A helyszín nem vált annyira be, az Ifiért felelősséget érző alapemberek úgy érezték, hogy változtatni kell, más helyszín után kellene nézni. Visky András – aki családjával akkortájt költözött Kolozsvárra, és aki egyszer csak elkezdett járni a szerdai ifibe – felajánlotta, hogy legyen az ő lakásuk a Ifi új otthona.

 

Az Egyetemista Ifi  visszakerült tehát a Hașdeu negyedbe, de immár egy rendes családi házba. Fél év után, helyszűke miatt az Ifi újból költözni kényszerült, a későbbi fontosabb és állandóbb helyszínek közül megemlíthetjük a Kétágú Templom lelkészi hivatalának alagsori termét, valamint a Farkas utcai református templom hivatali nagytermét.


Időközben Horváth Levente református lelkész is Kolozsvárra került, ahol néhány barátjával megalapította a Koinónia Multimédiát. A szervezet a Törökvágás utca 4. szám alatt működött, és valamikor 1992 körül az Egyetemista Ifi meghívást kapott arra, hogy folytassa tevékenységét a Koinónia égisze alatt, használja a szervezet infrastruktúráját.
A Koinónia alapítói és az Egyetemista Ifi több képviselője megegyeztek abban, hogy a keresztény missziót ezentúl együtt fogják végezni. Az Egyetemista Ifi szavazásos választással négy egyetemi hallgatót küldött a Koinónia kuratóriumába, és elkezdődött a közös munka, amely leginkább a diákmissziót jelentette. 


A Koinónia első kuratóriuma a következő tagokból állt: Horváth Levente református lelkész (alapító tag), Visky András költő, dramaturg (alapító tag), Visky Péter református lelkész (alapító tag), Siklódi (Bálint) Ágnes (bölcsészhallgató), Veégh (Daray) Erzsébet (bölcsészhallgató), Daray Attila (gépészmérnök hallgató) és Kis Zoltán (számítástechnika és automatizálás hallgató).


A Koinónia ernyője alatt számos tevékenység vette kezdetét, megalakult az egyetemi hallgatókból álló kórus, a Hangvilla, az Olosz Ildikó által vezetett MÁSvilág Klub, nyaranta diákönkéntesek a CE Bethánia munkatársaival közösen táborokat szerveztek a Bihar-hegységben található Lesi-tó közelében, amelyek közül a nyári egyetem jelleget viselő Koinónia Tábor még mindig él. A kilencvenes években az Egyetemista Ifi szervezésében megrendezésre került az ifik sportbajnoksága, a Mea Maxima Kupa, az Illyefalván megtartott Protestánts Egyetemista Diáktalálkozó, az egy héten át zajló, Király Utcai Esték nevet viselő evangélizációs sorozat.


Az Egyetemista Ifi intenzív kapcsolatot ápolt a MEKDSZ-el (Magyarországi Keresztény Diákszövetség), tagjai rendszeresen résztvettek a MEKDSZ által szervezett táborokban, valamint együttműködött az IFES-szel (International Fellowship of Evangelical Students) és delegált tagokat az IFES által szervezett különböző konferenciákra (Mittersillbe, Nairobiba, Varsóba). Az IFES szorgalmazására az Egyetemista Ifi résztvett azokon a diákgyűléseken, amelyeken felmerült egy romániai diákszervezet létrehozásának gondolata (neoprotestáns és ortodox diákokkal együtt), de végül nem sikerült közös alapokmányt kidolgozni, ezért az egységes szervezet nem jött létre, és az IFES-szel való kapcsolat fokozatosan megszakadt.


1997-ben a Koinónia létrehozta a Genéziusz Társaságot, hogy a diákmunkát jobban el lehessen különíteni a könyvkiadó működésétől. Az Egyetemista Ifi ezentúl a Genéziusz Egyesület kuratóriumába küldte megválasztott képviselőit, és lassan felvette a Genéziusz Ifi nevet.