Re:Geni ifi

                Kik azok a Re:Geni-sek?

 

 

 

 

 

 

​

Re:Geni...Fura egy név. Kolozsváron a '90-es években indult el a Genézius Társaság, amely fő célkitűzéseihez tartozott az egyetemista misszió, a diákok és fiatal felnőttek elérése az evangéliummal, és a közösségbe való bevonásuk. Azóta rengeteg változáson ment keresztül – költözések, vezetőváltások, belső nehézségek, örömök és hálaadások. Míg a Genéziusz Társaság szünetelt, az ifi önkéntes alapon folytatódott tovább, majd a Pulzus, hasonló célkitűzésekkel induló szervezet, „fogadta örökbe”. Az állandó változás, tagok cserélődése miatt a 2015-2016-os tanév folyamán az ifi neve Re:Geni-vé változott, ami annyit tesz: megújulás, újraképződés, gyógyulás. Szerettük volna már nevünkkel is jelezni, hogy nem csak összetételünkben, hanem lelkileg is mennyire szükségünk van a naponkénti megújulásra, megtérésre a nehézségek közepette is.

 

 

 

 

 

 

 

Mivel Kolozsvár egyetemi város, tagjaink számtalan helyről származnak, Partiumtól Székelyföldig, de megfordultak már több esetben külföldi cserediákok is. Emiatt is rendkívül sokszínű társaság, érdekes gondolatokkal, különböző véleményekkel és más-más személyiséggel. Alkalmainkat szerda délutánonként tartjuk, a Szélső utca (strada Mărginașă) 42. szám alatti Geni teremben. Előző években 19:00 órától közös vacsorával kezdtünk, ami jégtörő volt mindenki számára. Jelenleg, a járványügyi intézkedések miatt ez kimaradt, úgyhogy 20:00 órától bibliaórával indítunk. Az igei bevezetőt általában a csoport tagjai közül tartja valaki, de legalább havonta egyszer igyekszünk meghívni egy-egy vendégelőadót is. A szerda estéken kivül egy-egy hétvégén is találkozunk, ha módunkban áll, összegyűlünk társasjáték estekre, egy sétára a Bükkben, illetve megpróbáljuk kihasználni az alkalmat szolgálatok végzésére is, legyen az templomi dicsőítés, teremtakarítás vagy csendesnapok, táborok szervezése.

 

 

 

 

 

 

 

Az egyetemi évek elkezdése egy fiatal életében hatalmas fordulópont. Leggyakoribb esetben 18-19 év után először elhagyjuk a családi fészket és önállóként kell megállnunk a helyünket, egy idegen városban, egy más környezetben. Ilyenkor hatalmas segítséget jelent, ha észrevesszük, hogy a nehézségekkel nem kell egyedül megküzdenünk. Hisz az Úr nem csak elkísér Kolozsvárra, de olyan futótársakat is ad mellénk, mint az ifi, ahol őszintén beszélgethetünk a problémáinkról, segítséget és imatámogatást kérhetünk. Egy olyan közösséget, ahol az idegenben otthon érezhetjük magunkat. Akikben testvérre találhatunk, ahol önmagunk lehetünk.

Számomra ez a Re:Geni ifi, egy család ahol 4 éven át otthonra találtam, akikben testvérekre leltem, szerdák, amelyek nagy hatással voltak a mindennapjaimra, a szessziók túlélésére, és nem utolsó sorban az Istennel való kapcsolatomra. Az ifi életemben egy olyan állomás, ahol érdemes legalább 3-5 évre megállni és nehéz innen továbbutazni. 

​

Írta: Kovács Adél, ifi-tag